Dokk plusz egyebek

Meglepő, de nagyon jó volt ez a hetem. :) Ott kezdődött, hogy van facebookon egy ilyen kezdeményezés, hogy ragasszunk kedves üziket mindenfelé. És talán kedd óta a suli kapuján van egy ilyen cetli, hogy ne add fel! (Vagy valami hasonló szöveg, ami nyilván teljesen közhelyes, nem is tudom pontosan mi a szöveg.) Na és ez annyira célba talált, hogy sokkal jobb lett tőle az egész hetem. :D Pedig nyilván nem a tanároknak szánták, de jól esett. :D

Csütörtökön végülis csak 8 órát tartottam, 9.-re már nem maradtunk ott, és tavalyi anyagból dolgoztam, mert nem volt már időm legépelni a feladatokat, amiket fel akartam adni pluszban... Kicsit ijesztő. Mindegy. Volt egy nem túl jó KVVK próbánk, csak nem értem, hogy ez miért most kezdett fájni az embereknek. Nekem ez tavaly ilyenkor volt rossz, azóta túl léptem rajta, ez van, így kell működni. Nem akarom részletezni, ez az egész addig fog működni, míg Viktor csinálja, és míg Viktor mellett kitartó emberekből áll a kórus. Eddig is így volt, és ezután is így lesz, és ha nem lesz altunk, hát akkor nem lesz altunk, volt már párszor ilyen a KVVK általam ismert 6 évében.

Pénteken nem volt első órám, szóval egy finom reggelivel kezdtem a napot, aztán jöttek az órák, és a végén a szakkör. Most kezdem azt érezni, hogy kezdem megtalálni azt, hogy hogyan hozzam ki belőlük (és magamból) a legjobbakat. Nem csak a szakkörből, hanem órákon is, meg úgy összességében. Persze még rengeteg tapasztalatot kell gyűjtenem, és sok mindent kell megtanulnom, de már nem úgy érzem magam szeptember végére, mint első két évben. Akkor ez nem tűnt fel mindig, de így utólag visszatekintve nagyon rossz volt.

Estére hirtelen összejött egy tök jó program, amire nem is számítottam, és kellemes meglepetés volt. :) Szombaton pedig konferenciára mentem. Nagyon-nagyon jó volt! Régóta várok már erre. :)

Alapvetően pénteken és szombaton volt ez a cucc, de a péntekire nem mentem, mert inkább tanítottam. :D Sajnos szombaton csak egyig voltak előadások, meg a kiállítók is, bár egy körül eljöttem, lehet hogy ők még maradtak kicsit. Három workshopon voltam, megnéztem az összes kiállítót, vettem könyveket is, meg gyűjtöttem szórólapokat is. Nagyon sok újdonság nem volt, mert mindenről hallottam már valamilyen szinten, de nagyon jó volt így együtt látni mindenkit. És végre nem arról szólt a konferencia, hogy a kompetenciák milyen fontosak, meg a digitalizáció is fontos, és a gyerek érezze magát jól, meg kell változtatni a módszereinket és stb. Ezek elég nyilván való dolgok, és itt végre lehetett példákat látni arra vonatkozóan, hogy hogyan is kellene ezt csinálni, és milyen programok és eszközök vannak.

Rengeteg robot volt, ott volt az összes szervezet valamilyen formában, akikkel együtt dolgoztam az elmúlt 2-3 évben. Gézával is találkoztam, vele beszélgettünk is, és feltett egy nagyon érdekes kérdést nekem, amit én még nem mertem magamnak feltenni. Illetve tudat alatt már gondolkoztam rajta, de ezt így senki nem kérdezte még meg, és nagyon furcsa volt hallani. Nagyon sok embert ismertem látásból is, pl ELTE-ről vagy InfoÉráról. Amúgy egyébként egy kollégámmal voltunk kint, ami elég furcsa, mert valamiért úgy érzem, hogy a kollégák nem annyira nagyon nyitottak az ilyen digitális dolgokra a projektorokon és PPT-ken kívül. :D Jó, igazából nem tudom, mert nem tudom mi lenne, ha meglennének az eszközeink.

Nagyon felpörögtem, és jó kedvem lett. Délután Bálinttal kávéztam, plusz üldögéltünk és beszélgettünk a Feneketlen tó mellett. Többségében negatív dolgokról volt szó, néha próbáltunk témát változtatni, de aztán valahogy mindig visszatértünk negatívba. :D Hogy nincs pénz egyetemen, és a diákok viszik a táblafilcet órára, meg hogy nincs tanár az iskolákba, és hasonlók. A témák ellenére nagyon jó volt, szépen sütött a nap, őszhöz képest elég meleg volt, aztán egy idő után hazajöttem, főztem, ettem, aztán olvastam és aludtam.

Ma meg végre ráértem kicsit takarítani, meg pakolászni a dolgaimat, dátumokat írni a tanmeneteimbe, meg rendesen felkészülni a jövő hétre. Mondjuk még van mit csinálnom, szóval abba is hagyom az írást. :)

 

4. hét

Székesfehérvár nagyon jó volt. Dél körül lementünk, kajáltunk, aztán beállópróba, öregek próba, kis lazítás, aztán koncert, mi voltunk a legutolsók. Most nem volt semmi tétje az éneklésnek, és szerintem nagyon jól ment. A Pater noster megint remegős volt, és az az érdekes, hogy hallgattam a többi kórust, és néztem, hogy de jól szólnak, milyen erősen tudnak énekelni, de aztán rájöttem, hogy mi is. :D Szóval nem kell irigykedni. Hazafelé már az utazás is jó volt, csak fél 11-re értünk haza, mármint én.

Szombaton délelőtt futás volt, az még jó volt, az esőben várni a sorsolás végét az annyira nem tetszett. :D Ráadásul nem nyertem semmit. :'( Azt hittem meg fogok fázni, de ebéd után aludtam kb 2 órát, és szerintem akkor meggyógyultam. Utána muszáj volt javítanom, meg készülni a hétre. Hála istennek mindkét 10.-es osztály dolgozatát kijavítottam, nem hagytam semmit lyukasórára, és milyen jól tettem! Volt egy tippem, hogy megint helyettesítenem, és bár minden tippem így bejönne... Pedig néztem vasárnap este és hétfő reggel is, akkor még nem volt beírva, de az első óra után már igen. A gyerekek persze örülnek, én is örülnék, ha pl ezt már pénteken tudnám, mert akkor úgy tudnék készülni. Mondjuk most épp nem lett volna rá energiám, de mindegy. :D

Pénteken nem volt első órám, bementem reggel, volt 5 órám, aztán 2 szakkör, négykor eljöttem, mentem VISZ megbeszélésre, aztán onnan át a sulisra. És akkor hazaértem tíz körül talán? :D És ez persze az én hülyeségem, mert miért kell ennyi csapattal együtt működnöm? De nincs aki mellé egyértelműen oda tudnék állni teljesen. Vagyis nyilván a suli ilyen, de az nekem nem informatikai szakmai, hanem pedagógiai szakmai, és én az informatikát is szeretném csinálni.

Csütörtökön kilenc órám volt, pontosabban 9. óra után jöttem el, mert akkor még volt 3 lyukas. Most nem lesz. :D De mikor 8. óra végén úgy áll fel egy 11.-es, két óra programozás után, hogy ez most jó volt, és milyen jó, hogy minden feladatot meg tudott csinálni, akkor az úgy nekem is jó. :) Ja, amúgy zuhogott az eső, be kellett mennem boltba, és nem tudtam próba előtt kajálni, mert fél ötkor végzek, és fél hattól próbálunk, de legalább próba után buli volt, vagyis közös kajálás meg beszélgetés, ünnepeltük a szülinaposokat. :)

A mostani hétről meg asszem nem írok. :D Szombaton konferenciára megyek, de vasárnap egész végig itthon leszek. És jövő héten még nem lesz kedden semmi hosszú értekezlet, csak pénteken Öregdiák, de az mindegy.

Tegnap Bálinttal ebédeltem, vagy uzsonnáztam, aztán mentünk próbára. Énekeltünk Szép könyörgést, de nagyon borzalmas volt. Pedig jó darab, csak voltak benne random szólamok, meg néha az alt elmászott valahova. :D Remélem tényleg megtanuljuk rendesen, mert minden benne van, amit gondolok. Meg is hallgatom. :)

Végre lett egy állandó ideiglenes pedagógus igazolványom. Nem tudom ki volt az a zseni, aki rájött, hogy QR kóddal oldja meg ezt, de nagyon köszönöm. :D Most már csak abban bízom, hogy elég lesz telón bemutatni a qr-kódot, és nem kell a papírfecnit cipelnem magammal. Elvileg azt is be tudják olvasni, és akkor nem kell a papír. Mondjuk nem mintha olyan sokszor használtam volna, de mindegy, majd most. :P

Na jó, javítok, meg összeszedem magam erre a maradék két napra. Már csak egyet kell helyettesítenem, a többi a saját órám lesz. Ja, meg jönnek kérdőívet kitölteni a 11.-esek, és fura, hogy már nem tanítom őket. :( Érdekes, hogy majdnem az összes gyerek teljesen elfogadja, hogy én technika helyett informatikát tanítok neki, és egy sem nyafog, hogy miért kell dolgozni. :D

Szerda

Nagyon nem az írással kellene foglalkoznom, de most már asszem mindegy. :D

Ez a hét végre úgy indult, hogy tudom, hogy mikor mi lesz, és nem jönnek váratlan és megoldatlan dolgok. :) És eddig nem is jöttek, mondjuk még csak szerda van. Múlt héten nem volt asszem semmi, szombaton pihi volt, KVVK fellépés sportnapon. Az eleje elég rosszul indult, egyrészt korán kellett kelni, másrészt meg mindig ideges leszek, ha nem mennek a dolgok úgy, ahogy meg lettek beszélve, akkor is, ha a megbeszélés pillanatában látszik, hogy ez így nem fog menni. De akkor miért mondjuk, hogy ok, ez így jó? A fellépésre valamennyire már jó volt, kellett egy kicsi kizökkenés, és szerencsére véletlenül megtörtént, és onnantól nem érdekelt. :D Fura. A nap többi része is jó volt, feküdtünk a füvön, olvastam, kiolvastam az egész könyvet estére, nagyon érdekes volt.

Vasárnap Örökifjas fellépésünk volt, az is egészen jól sikerült, bár vannak megint olyan részek, ami csak annyi, hogy még 10szer el kellett volna elejétől végéig énekelni az adott művet, hogy mindenkinek meglegyen, hogy hol meddig tartunk egy hangot.

Hétfőn elkezdtem a szakkört, és van egy dolog, ami nagyon fura, és ijesztő is, és úgy érzem, hogy nagyon nagy baj, pedig lehet, hogy nem. Mindig mikor szóba kerül ilyen táborokban vagy szakkörökön, akkor a gyerekek meglepődnek, hogy én tanár vagyok, és tanítok. Ez még ok, biztos fiatalabbnak néznek, meg minden. De jön a következő kérdés, hogy ok, de mit tanítok? Visszakérdezek, hogy hát szerinted mégis mit? És most pl az volt a tipp, hogy angolt? És ha megmondom, hogy infót, akkor teljesen meg vannak lepve. Hiába mondom, hogy de figyelj, itt is informatikát tanítok neked most épp, miért meglepő, hogy amúgy is ezt csinálom? És erre azt mondják, hogy ez nem informatika. Pedig ez az informatika, nem az, amit infón csinálunk általában... :(

Na mindegy, ilyenkor kicsit elgondolkodom, hogy mit lehetne tenni? Meg kedden, mikor a szerencsétlen kilencedikeseknek tanítom a processzorokat meg Neumann elveket... És nem tudom megmagyarázni, hogy ez most miért kell, mert nem tudom. Tesi órán se azzal kezdik az oktatást, hogy hogyan működnek az izmaid, hanem elkezdesz futni. Vagy ez hülyeség? De nem merem kihagyni az egészet, mert érettségin kell tudni, és amúgyis betartjuk a tanmenetet amennyire muszáj. Az a bajom, hogy gondolkodhatok, hogy milyen módszerrel tanítsam meg, de ahhoz sincs kedvem, mert nem értem, hogy miért? Na mindegy. A másik amit nem értek, az a sharepoint designer 2007, de az is kell érettségire, nem csinálhatom, hogy helyette valami más webszerkesztési módot tanítok.  :( De mindegy, túl leszünk ezen hamar remélem, és jöhet valami jobb.

Annyira szeretném már... Annyira nagyon jó lenne ha teljesülnének a kívánságaim. Igyekszem tenni érte, csak néha úgy érzem, hogy egyedül nem megy, és akkor szegény Bálintot zaklatom az informatika-pedagógiai jellegű kérdéseimmel. :D

Szóval ez van most, de azt hiszem addig jó amíg gondolkodom, és nem csak úgy random totál érdektelenül csinálom ezt az egészet. Hátha sikerül jól csinálni. :)

Robot

Ezen a héten kb úgy éreztem magam, mint akit felhúztak, és csak megy megállás nélkül anélkül, hogy fáradna... Mondjuk múlt héten is kicsit ez volt.

Minden rendben elindult, reggelente simán felkelek háromnegyed előtt, pedig ráérnék hétkor is, csak akkor pörögni kellene. Ma meg hétkor keltem, pedig nem volt első órám. Hétvégén kicsit húztam a dolgokat, szombatra kitűztem a tanmenet átnézést, és kb két órát foglalkoztam vele, aztán inkább elmentem a városba. :D De majdnem kész lettem, és ma be is fejeztem, már csak el kell küldeni.

Végülis úgy alakult, hogy nem tartok faktot, "csak" szakkört, szóval úgy döntöttem, hogy akkor arra nem kell tanmenetet leadnom, elég ha magamnak megírom, ez még hátra van, jó lenne most hétvégén megírni... Majd meglátom mire lesz időm. Vasárnap megcsináltattam a cipőm sarkát, aztán nem volt kedvem készülni. :D Persze nyilván azért átgondoltam a dolgokat, csak a dolgozatokat nem javítottam, gondoltam majd a sok-sok lyukasban...

Ahhha, hát persze! Hétfőn bementem és beléptem az e-naplóba, és nem voltam nagyon boldog. :D Jó, én nagyon örülök, hogy 5.-7.-ig hirtelen heti 2 informatika óra lett, mert sokkal jobban tudok haladni a kicsikkel két órában, mint egyben. Csak így megszüntek a lyukasóráim, amikor a dolgozatokat javítottam volna.

Ja, amúgy technikán helyettesítek, csak nincs megmondva mit kellene tanítani, meg úgyse vagyok technika tanár, szóval inkább infózunk, mindenki nagy örömére. Lehet, hogy még leszek én is beteg, és akkor úgyis el kell maradnia az óráimnak. :(

Hétfőn 4 órám volt, aztán 3 szakkör, megoldottunk egy problémát, elkezdtünk robotot építeni, közben megjavítottam egy meghívót, megmondtam a csoportbeosztásokat, meg hogy tavaly milyen eredményekkel végeztünk logo versenyen. Jó érzés volt, mert elmondtam a neveket, és az 5ből 3 ott volt, és ilyenkor érzem, hogy megéri ott lenni velük.

Még nem indult el a megyeris szakkör, szóval hazajöttem, ettem, elkezdtem dolgozatot javítani, aztán jógára mentem, nagyon jól esett megint, bár izomlázam van, de nem baj. Kedden 8 órám volt, ami hivatalosan 7, de az egyetlen lyukasórában jöttek az előkészítősök, és nem nagyon ment még nekik a munka. :D Kíváncsi vagyok végül mennyien maradnak, de most nagyon soknak tűnik. Pedig tavaly is nagyon sok volt... jövőre egy osztállyal kevesebb, azt biztos meg lehet majd érezni, és utána is még eggyel kevesebb 12.-es, de aztán nem tudom hogy lesz. Persze ki tudja milyen lesz addigra a világ állása. :D

A nyolc órám mellett két szünetet végig értekeztünk, egy faktos, meg egy wifis, és én ezt nem értem pontosan, olyan, mintha nem akarnánk problémát megoldani, csak úgy várjuk, hogy mi lesz, és tőlem ez annyira távol áll. Mindegy, jövőre elvileg nem lesz ilyen. :) 

Kellenének új gépek, vagy vissza kellene állítani néhány gépet alaphelyzetben, mert elfogyott a hely, és nem tudom miért, mármint hogy kinél kellene letörölni dolgokat... Csak sosincs idő semmire, annak is nagyon örülök, hogy megvannak az ötödikes fiókok is már, és be tudunk velük lépni. Vannak dolgok a kívánság listámon. :D

Szóval szépen túléltem a keddet, elmentem kipróbálni a sült keszeget a Nyugatinál, aztán próba, és haza, és szerda. Ez jóval jobb nap volt, ki is tudtam kicsit menni lyukasórában. szépen sütött a nap, jót sétáltam, és vettem a boltban kávét. Elgondolkoztam rajta, hogy milyen ijesztő Káposztásmegyer. Ilyen mutáns, hogy mintha valami falu lenne, ahol délben harangoznak, és vasárnap misére járnak az emberek, és mindenki a fodrásszal beszéli meg a pletykákat, de közben rengeteg ember van itt, akik meg csak aludni járnak ide, mert nincs itt semmi hely, ahova az ember beülne meginni pl egy kávét. Vagy ha van, azon azt érzed, hogy itt már 30 éve így főzik a kávét, vagy minden tele van kicsi gyerekekkel, mert ez itten egy családias környék. Nem én vagyok a célközönség úgy érzem. Olyan helyet szeretnék, amit facebookon hirdetnek, és nem ilyen plakáton...

Ma is sok dolgot elvégeztem, sorra húztam ki a listámon a dolgokat, mondom úgy éreztem magam, mint egy robot, ami csak csinálja a feladatokat szép sorban, és nem fárad el. És ez fura érzés. Egyébként ügyes voltam szerintem, mert volt egy dolog, suli után, amit meg kellett csinálnom, és gondolkoztam rajta, hogy lemondom inkább, és majd jövő héten, de inkább megcsináltam most, és minden rendben. :)

Sajna ma nem volt jóga, cserébe nyomtattam és vásárolgattam kicsit, vettem egy könyvet. Ez is olyan, hogy neten olvastam belőle részleteket, és gondoltam megveszem és elolvasom egyben az egészet. :)

Kíváncsi vagyok mikor fáradok bele ebbe az egészbe. Bár amíg ilyen gyerekek járnak hozzánk, addig nehéz lesz belefáradni. :D Mindig boldog leszek tőlük, bár ezt nem szokták tudni, és van mikor fárasztó, de olyan jó érzés segíteni, és közösen dolgozni.

Van jövő hétre új órarend, és sokkal jobb, mint az előző. Ez se volt nagyon szörnyű, csak két óra nem tetszett ott, ahol volt, és most azok nem lesznek ott.

Tavaly (mármint idén júniusban) elhatároztam, hogy itt az ideje belelendülni a cselekvésbe, és csinálni egy nagyon jó következő tanévet, és ha én azt akarom, hogy jó legyen, akkor jó lesz. Mármint ha én elhatározom, hogy jól érzem magam, akkor ha zuhog az eső, és beázik a cipőm, és közben nem jár a metró és haza kell gyalogolnom, akkor is jól fogom érezni magam, mert örülök a szivárványnak. :) Tegnap láttam, és nagyon szép volt. Mondjuk a metró még jár, és volt esernyőm is, nem áztam meg. Szóval jó lesz ez. Anya azt mondta, hogy számoljam a helyettesítéseimet, mert 32 után kifizetik. :D

Vége van a nyárnak

Vége a nyárnak. Nagyon gyorsan eltelt.... De mindegy, legalább szeptember van, és ősz. Megvolt az évnyitó, meg az értekezletek, és a legtöbb minden sikerült, de egy valamiről elfelejtkeztem, és most folyton az jár a fejemben, de úgyis csak hétfőn tudom megoldani, addig el kell felejteni, de nem megy.

Nagyon fura, hogy ma meg holnap nincs semmi olyan dolgom, hogy valahova mennem kéne vagy sürgősen kellene csinálni valamit. Most egyébként nincs is kedvem írni, nem tudom minek írok... Mármint papírra leírtam a mindenféléket, amik annyira nem nyilvánosak, és most nincs kedvem kiválogatni a nyilvános részt.

Rossz, hogy úgy érzem, hogy az emberek mások mint én, és nem bírnak érteni, és valami olyan indokot kell mondani motivációnak, amit ők is meg tudnak érteni, mert különben azt gondolják bolond vagyok. És lehet, hogy az a legrosszabb, hogy ezt látom, és azt mondom, amitől tudom, hogy nem néznek hülyének, pedig annak néznének, ha nem lennék okos.

És azt gondolom, hogy mindenkinek kell valahova tartozni, és nem szép dolog ebből embereket kihagyni, csak azért, mert furák, és megbántódni mert furák. Na mindegy. :( Megint az van, hogy azt érzem egy helyzetben, hogy végre, így jó, és maradhatna így, aztán persze itt van a csúcspont és csak lefelé van onnan.

Nem is írok többet, csak rossz lesz a kedvem, pedig alapból örülök az ősznek. :)

Nyár

Eddig 5 táborban voltam, még 4 vissza van. :)

Kezdődött egy napközissel, ez volt a legkevésbé jó, 4 nap voltam Műegyetemen, 1 nap máshol, meleg volt, rengeteg gyerek volt, nem volt egy állandó rend, nagyon korán kellett menni, és összevissza változott, hogy két hét múlva mi lesz, azt meg nem annyira szeretem.... De végülis annyira nem viselt meg a dolog,meg este tudtam menni próbára, és jógázni, szóval nem volt rossz. :)

Következő héten Zánkán voltam, erről tudtam előre, hogy remek lesz, és tényleg az is volt. Minden jó volt, szállás, kaja, helyszín, a Balaton... Akkor még az időjárás is rendes volt, sokat sétáltunk kint. A gyerekek nagyon rendesek voltak, 3 órán keresztül kb mindenki tudottott szépen viselkedni, a 8-13 éves gyerekek mind nagyon lelkesedtek a lego robotokért. Ez nyilván sokkal jobb, mint mikor azt hallja az ember egész nap, hogy miért nem lehet játszani, és miért kell koduzni, és hasonlók... Csütörtökön lett vége, Judittal átmentünk Almádiba aludni, péntek reggel pedig Fűzfőre KVVK buliba.

Fűzfő is megint jó volt, mondjuk kicsit hideg volt, nem is fürödtem a Balatonban, de ettünk keszeget, és próbáltuk a Mese medleyt, most sokkal jobban tetszik, mint 5 éve. Igaz, Viktor azóta kicsit átírta. Persze a legjobban megint az after party tetszett, hatan voltunk, és ilyenkor érzem igazán azt, hogy nyugodtan kimondhatom, ami eszembe jut, és nem kell átgondolni, hogy mit szólnak hozzá a többiek. Egyébként ugyanaz a csapat volt, akikkel Keszthelyről együtt jöttünk haza, és megint nagyon sokat nevettünk, és a végén ittunk barack bort. Ez volt a legmeglepőbb része a dolognak. Azt inkább nem írom le, hogy miért. :D

Fűzfőről elvittek Veszprémbe, ott viszont nem tudtam abbahagyni a sírást, mikor ki kellett szállni a kocsiból. Pedig nem volt semmi baj, csak nem tudom. Utána lehiggasztottam magam, és elsétáltam szépen az állomásra, és elmentem Lentibe, Zalaegerszegen keresztül. Lentiben felmentünk a hegyre, sütöttünk szalonnát, aztán lesétáltunk. Nagyon nagyon fáradt voltam, de ez akkor tűnt fel, mikor másnap reggel 11kor ébredtem csak fel. Aznap már jöttem is haza, elmentem busszal Zegre, onnan pedig vonattal Pestre, aztán a próba utolsó fél órájára, meg a kuratóriumi ülésre. :D

Szerdától megint napközis tábor volt. Most jobb volt, mert onnantól csak én voltam a gyerekekkel, nem voltak sokan, és csak azzal volt gond, hogy összevissza lifteztek, és szaladtak a lépcsőn. Péntekre sikerült összeszokni, akkor már rendesen bírtunk közlekedni. :)

Szombaton KVVKval esküvőn voltunk, énekeltünk a kedves volt kórustagoknak, aztán szétszéledtünk. :) Vasárnap megint mentünk Zánkára, most nem annyira volt jó, mert hideg volt, és az elején kavarás volt. Persze amint kialakult a rend, megint klassz lett, csak ezt a bizonytalanságot úgy érzem nem annyira bírom. Csütörtökön a Füvészbe mentem csak, szerencsére Bálint elvitt kedvesen, aztán haza is hozott. Pénteken délelőtt vásároltam, és kaptam polcot, orchidea tartó korláttal. Délután fürödni voltunk, aztán hazajöttem. :) Ja, aznap voltam MTK stadionban, robottábort nézni, inspirálódni 3D nyomtatással meg ilyenek...  Annyi ötletem lett táborra, meg sulira... Fú, nagyon jó. Havonta kellene beszélgetnem egy órát Gézával, és egész évben olyan lelkes lennék, hogy csak na! :D Bővítem az ismerősi körömet, majd tényleg rendesen kellene ezekkel a dolgokkal foglalkozni, lehet, hogy már ebben a tanévben kipróbálok pár dolgot, hogy egy év múlva már élesben mehessen 1000rel minden.

Szombaton is voltam vásárolni, vettem kontaktlencse folyadékot, arra már nagyon nagyon szükségem volt, meg egy rövidnadrágot is... Vagy azt csak vasárnap? :D Ki emlékszik már? :D A lényeg az, hogy ebben a 3 napban szépen kipihentem magamat, voltak korizni is, akkor még nem volt nagyon meleg, de lehetett egészen rövid ruhában menni. Megint elmentem a hídig, pedig csak Káp2-t akartam megkerülni, de végülis nem volt elég. :)

Hétfőn mentünk Tiszaújvárosba, reggel fél kilencre már ott voltunk. Szerencsére netbiztonsági előadással kezdődött a hét, addig én elfoglaltam a szállást, megnéztem az étkezőt, megismerkedtem a fontos emberekkel. Utána lego volt, ideális 4 robot 9 gyerekre, egész sokáig jutottunk, a végén volt robotharc is.  Akkor már elég meleg volt, szóval nem sokat mentünk ki játszani, de nem volt gond. Kedden pihi volt, mert videóztak a gyerekek. Persze azért reggel bementem megnéztem a videós előadás elejét, ez is inspiráló volt. Délután strandoltam, este készültem másnapra, aztán szerdától ment minden szép rendben. A gyerekek nagyon jók voltak, a szállás is, bár kicsit meleg volt, de ez a nyár hibája. Mindenki nagyon kedves volt velem, reggel mindig kaptam kávét, 20 perc alatt besétáltam a gyárba, közben rengeteg világmegváltó gondolatom született. :D

Tiszaújvárost is bejártam, nem túl nagy, és meglepődtem, mert én arra számítottam, hogy egy nagy lakótelep az egész, ilyen Leninvárosos. :D És tényleg panelházak vannak, de egész sok újra van szigetelve és festve, illetve rengeteg park van, tóval szökőkúttal, az egész városban mindenhol van külön bicikli út is, szóval nagyon kellemes hely. Vettem kalapot is, és a tóparton csináltam egy egész sikeres képet, ez most a profil képem.

Pénteken Miskolcról vonattal hazajöttem, próbára már nem értem oda, szóval hazajöttem. Egyébként mikor hazajövök, akkor olyan, mintha visszatérnék a valóságba. Ilyenkor mindig találkozom babitsosokkal, vagy exbabitsosokkal, és ez annyira jól esik! Mert ok, sok gyerekkel vagyok nyáron, de megnyugtat, hogy majd jön a szeptember, és ott lesz a sok-sok saját tanítványom, akik azért kicsit hiányoznak. :D

Most két hét Révfülöp, kiváncsi vagyok milyen lesz, tavaly ez volt a legjobb... Aztán Velence, amit meg össze se lehet hasonlítani a többivel. :D És utána végre szeptember... Azt álmodtam, hogy visszamentem a suliba, és kiderült, hogy máshol lesz az infó terem valami ilyen kicsi teremben, ahol még nem voltak gépek. Elmentem a terembe, ami tele volt munkásokkal, mert valamit építettek, közben meg ott volt az összes gép az építkezés közepén. És mondtam, hogy hát, ezeket át kellene vinni a másik terember, ami egyébként tetszett, mert kék volt a fala, és párnás székek voltak, meg egy asztal egy gépnek, de csak 12-nek. :D Ja, és volt valami win 95-ös gép tanári gépnek. :D Gondoltam, hogy ok, akkor hozom be a laptopom, ezt meg majd mutogatom mindenkinek, hogy ez volt a múlt.

Azt kicsit sajnálom, hogy nem tudok próbára járni, de alapvetően most nagyon jó eddig ez a nyár. Tavaly sokszor számoltam már, hogy mikor lesz vége a hétnek, most inkább szomorú vagyok, hogy milyen gyorsan eltelik egy-egy tábor... Végre nem érzem magam haszontalannak, meg az is jó, hogy olyan, mintha nem is laknék itthon. :) Kolozsvárt sajnálom még, de csak fájna a szívem attól tartok. Így is kicsit fáj, de csak ha eszembe jut tavaly ilyenkor.

Ma egyébként egyedül vagyok, mert a többiek elmentem Balcsira. Lett volna programom, de aztán most mégsincs, szóval lehet, hogyha majd kicsit emberibb idő lesz, akkor elmegyek sétálni a városba, rövid ruhában magassarkú szandálban. :D

Keszthely

Annyira régóta akarok írni, de sose volt rá időm, illetve nyilván lett volna, csak mindig valami hasznosabbat csináltam helyette, pl aludtam. :D Néha az is kell.

Szóval most Keszthelyről írok, aztán meg lehet, hogy a sulis dolgokról is, de azt külön akarom.

Pénteken még érettségi volt, meg más is, az a lényeg, hogy nem mentem a többiekkel már reggel, pedig jó lett volna az is, de nem baj. :) Így is jó volt, pont akkorra értünk oda, mikor mentünk vissza a szállásra. Akkor még volt egy pici evés ivás, aztán aludtunk. Nagyon fáradt voltam, ami egy ideig nem tűnt fel, aztán hirtelen rossz lett a kedvem, és rosszul éreztem magam, utólag jöttem rá, hogy fáradt voltam.

Na, de reggelre szépen kialudtam magam, összepakoltunk, és mentünk reggelizni, aztán lepakoltuk a cuccot, és beénekeltünk, de akkor már eléggé izgultam, és nem éreztem jól magam. A templomi rész alatt végig ez volt, folyamatosan féltem, hogy a szoprán egy nem fogja bírni, és ez nem volt jó érzés. És visszahallgatva egyébként volt ennek alapja, nagyon remeg a teteje, pedig nem szokott. Mindegy

Vége lett, akkor ittunk egy kávét, és innentől már nagyon klassz volt minden. Ebédeltünk, aztán lementünk a partra, utána vissza, újra átöltöztünk, és mentünk a múzeumos fellépésre, ott majdnem rosszul lettem a melegtől, de nagyon  kedvesen legyeztek, és akkor jobb lett. Az szerintem sokkal jobban sikerült, mármint nekem olyan érzés volt. De nem tudom. Jó vol, na. :D Utána kicsit volt utcai ének, aztán elvittük a cuccot a kempingbe, felállítottuk a sátrakat, visszamentünk a partra, ott ettünk, majd volt az eredményhirdetés.

Tele volt a terem, majdnem elkéstünk, de vicces volt, mert ültünk a lépcsőn, és mindenki chaten közvetítette az eseményeket. :D Aranyat kaptunk 85 ponttal, ésazt mondták, hogy nem illünk bele a dobozba, és ne is akarjunk, mert tök jók vagyunk, stb. :D

Most azért sietek, mert most is lesz más dolgom, de mindegy.

Szóval utána megint lementünk a partra, be a Balatonba, térdig, aztán tartottunk egy fél kórusos megbeszélést, a másik felének meg felvettük. Utána kerestünk boltot, de nem volt, aztán alvás, éjjel vihar, de nem lett semmi baj, reggeli nem jött össze, illetve volt kávé, aztán korai ebéd Badacsonyban, utána pedig kávé Füreden. A hazaút fantasztikus volt, rég éreztem magam ilyen jól. Énekeltünk is volt ami jobban, ment, volt ami kevésbé. :D

Kettőre kellett volna odaérni a VPG-be, de nekünk 4-re sikerült. Az se volt rossz koncert, de én főleg azért élveztem, mert Bettiék is ott voltak, és ez nekem valahogy nagyon sokat jelentett. Fura. :D

Azt továbbra sem szeretem, hogy beállnak mögém emberek, és random szólamokat énekelnek, ez nem szép dolog, ha nem tudja, inkább maradjon csöndben. Meg a második résznél nem éreztem, hogy a karnagyra figyelnének az emberek,pedig az nem árt.

Utána még volt közös ének, az is jó volt, és a legvégét KVVKval zártuk. Aztán mindenki hazaszállítódott, és ennyi volt. Nagyon nagyon jól éreztem magam, és remélem, hogy most már nem csak ezeket a darabokat énekelhetjük. :D

A másikról még írhatnék, mert voltak problémáim, illetve vannak, de mindegy, ez most Keszthelyről szólr, röviden összefoglalva.

Egyébként csütörtökön megbeszéltük a dolgokat, és adtunk ajándékot a közreműködőknek, meg ittunk egy kis pezsgőt, persze megint sokan nem voltak, de mindegy. :)

 

Karrier

Most írok kicsit, aztán majd hasznos leszek, vagy nem. :D

Fogalmam sincs, hogy mikor írtam utoljára, de nem is igazán azt akarom leírni, hogy mi történt, hanem a gondolataimat.

Szóval most két fontos eseményen voltam, illetve hármon, csak az egyik nem lepett meg, vagyis na, a másik kettő összefügg. Egyébként valószínű, hogy nagy butaság, amire rájöttem, vagyis inkább triviális, csak valahogy ez eddig nekem nem volt az.

Szerdán Siófokon voltam konferencián, beszéltem az érettségikről, meg arról, hogy mit lehet csinálni egy közép infó érettségivel, hogy lehet motiválni a gyerekeket, meg ilyenek, szerencsére nem sokat kellett beszélnem, vagyis nem tudom, fura volt így mikrofonba beszélni, meg hallgatott egy csomó felnőtt, és na. :D Kicsit zavarban voltam, de jó volt. Nem ez volt az érdekessége a dolognak, hanem az, hogy volt még pár beszélgetés, és volt egy, ami nagyon fura volt. Mert a legtöbb ilyen motivációs beszélgetés volt, illetve emberi dolgokról volt szó, pl hogyan lehet újrakezdeni másik cégnél vagy szülés után, aztán volt szó ilyen mindfullnessről, amiről eddig nem annyira hallottam, de azóta folyamatosan. :D De ezek ismerősek érthetők meg minden. Viszont amiben azt elemezték, hogy egy vállalatnál az üzlet vagy az informatika felel-e az innovációért, az így teljesen érthetetlen volt... Onnantól kezdve, hogy CIO meg CFO meg ilyenek. :D Arra kellett rájönnöm, hogy itt ez a sok ember, és ők ezt mind tudják, hogy ezek mik, és miért van jelentősége ennek a dolognak, de nekem erről fogalmam sincs. Pedig a suliban is van valamilyen informatika rendszer, de üzlet nem nagyon van, pedig lehet, hogy nem ártana.

A másik meg hogy tegnap voltunk Julcsival női karrier napon, aminek nem sok értelme volt, mert nem keresünk állást, és főleg erről szólt, viszont láttam, hogy milyen sok infós munka lenne... belehallgattunk pár előadásba is, és kaptunk karrieres újságot, amiben tök sok érdekes dolog van, hogyan írj önéletrajzot, mit csinálj egy interjún, meg ilyenek. Olyan dolgok, amik nekem egyáltalán nem kellettek, viszont akiket tanítok, nekik majd ez fog kelleni. Beszéltünk egy emberrel, aki valamilyen sportbérletes cuccos kiállító volt, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy megkérdezte, hogy melyik cégnél dolgozunk. Szerencsére csak a Julcsi beszélt vele, engem annyira nem izgatott a dolog, csak itt kicsit... hát... fura volt na. Szóval valahogy az van, hogy sok ember ilyen cégeknél dolgozik, és tudják ezeket a dolgokat, amiket én nem...

Bennem fel sem merült szinte soha, hogy ne ilyen köz akármiben dolgozzak... Kisebb koromban akartam lenni ovónő meg orvos, és volt róla szó, hogy esetleg mehetnék valami mérnöki pályára is, de soha nem éreztem hozzá kedvet. De valószínű, hogy a gyerekek, akiket tanítok, ők nem lesznek tanárok, vagyis nem sokan, és én azt se tudom elmondani, hogy mit csinál egy informatikus, főleg, hogy rengeteg mindenféle informatikus lehet, csak én még ezt se tudom rendesen elmondani nekik, és ez így elég szomorú. :(

Mindig rájövök, hogy amellett, hogy azért van, amit tudok, nagyon sok minden van, amit nem tudok, és valahogy meg kellene tudnom. Ezért is vagyok kapcsolatban ilyen sok robottáborral, mert érdekel, hogy melyik milyen alapon működik, és próbálok tanulni. Igazából azt szeretném legjobban, ha lenne egy, aminek teljesen része tudnék lenni, de még egyik sem győzött meg arról, hogy jobb lenne, mint a többi, mindegyik másban jó. :D

Egyébként most volt a kórusok éjszakája, megint világosodott, mikor hazaértem. :) Nagyon nagyon jó volt, két kórussal is felléptünk, szóval pörögtem egész végig. :D És jól sikerültek a fellépések.

Ma még mindenképpen kell vennem bérletet, mert lejár, és holnap suli, meg megyek Kállai kettőst énekelni, és nem lesz szakkör, mert ez már utolsó hét, és már csak 4 nap van ebből a tanévből, meg az érettségi, és megint egy szép hosszú nyár amíg nem kell a suli rossz oldalával találkoznom. :)

Egyébként érdekes, csütörtökön jöttem haza a konferenciáról, és a koncertre visszaértem szerencsére, és ilyenkor mindig kiszakadok a suliból, akkor fura bemenni, mert olyan idegennek tűnik. De mikor meglátom a gyerekeket, akkor mindig megnyugszom, és jól érzem magam. :)

0.02 mp