Összevissza

Azt hiszem a május a kedvenc hónapom. Persze csak az október után. :D De ilyenkor már minden szép zöld, és jó az idő, világos van, és év vége. :)

Rengeteg minden volt, szóval nem nagyon volt időm írni, meg persze kedvem se. Csak most annyira nincs kedvem ahhoz, amit csinálni kellene, hogy inkább írok. :P

Hmmm.... tegnap voltunk ellátóházban koncertezni, egész jó volt, csak már kissé unom ezt a repertoárt, és ok, énekeljük ezeket, de most már jó lenne mást is, így nincs semmi kihívás. Nagyon hiányzik az, hogy új darabot tanulunk, meg az is, hogy régi jó darabokat énekeljünk. Elvileg most minősítőre készülünk, azért énekeljük ezeket, csak na. :D Tudtam, hogy ez lesz egyébként. Nem baj már csak egy hónap, ráadásul addig lesz egy kórusok éjszakája, ami most kifejezetten nagyon jó lesz, mert OZKval is fellépünk, meg KVVKval is, szóval lesz kivel bandázni, de nem csak ugyanazokat a cuccokat énekeljük, mint most, hanem mást is. Mondjuk kottát nem lesz kedvem cipelni azt hiszem. :D Kottatartót se. De majd megbeszélem Viktorral.

Szóval egyébként megint nem írhatok a történésekről, mert a végén még elromlik valami, de ez az érettségi körüli időszak mindig a legérdekesebb. Ilyenkor derül ki egyrészt hogy hogyan sikerül felkészíteni egész évben a gyerekeket a érettségire, vagyis van, akit az utolsó egy hónapban... Mindegy. :D Szóval ez egy visszajelzés nekem is, hogy mennyire dolgoztam jól, illetve hogy mennyire volt könnyű az idei feladat. :D A másik meg, hogy már kezd körvonalazódni a jövő év, és igen érdekes körvonalak vannak. :D És azt hiszem én mindenképpen jól fogok kijönni a dologból. :) És hiába mondja Máté, hogy nekem nincsenek terveim a jövőre, igenis vannak. :) Kb 4 évre előre. :D Akkor lesznek 11.-esek az első 5.-esek, akiket én kezdtem tanítani. :)

Egyébként azt szeretem a munkámban, hogy ha nincs kedvem annyira bemenni az iskolába, akkor amint bementem, és meglátom, hogy ott a sok gyerek, akiket tanítok, mindjárt jobb kedvem lesz, és örülök, hogy ott lehetek. :)

Ezt nem tudom miért írtam, csak eszembe jutott. :P Vannak egyébként még érdekes dolgok, de ezek is olyanok, hogy terv, és nem írom le, majd csak ha elmúlt. Vagy akkor se. :D Mert leírhatnám, hogy pl énekel az ország milyen jó volt, de már túl vagyok rajta, elfelejtettem. :D Nem, de már nincs annyira bennem. Volt tábor is, aztán május elsején kirándultunk OZKval, mentünk elég sokat hegyre fel, aztán meg le. Múlt szombaton KVVK bogrács volt, az is egy egésznapos dolog volt, most hétvégén osztálykirándulás, közben valamikor az érettségiket is át kellene néznem még, mert bár megvan a nagyja, vannak benne kérdőjelek, csak még várom a listás kérdésekre a válaszokat. Jó, hogy vannak ilyen típushibák, és elég olvasnom a listát, felteszik helyettem a kérdést, és el tudom dönteni, hogy megadom-e a pontot.

Az a bajom, hogy egy fél éve kb nincs új kedvenc zeném. Ez ezért is van, mert nem tanulunk sok újat KVVK-n, meg olyan sincs amit hallgathatnék. És hallgatom a régieket, de már ezeket is kezdem unni. :D És ez elég sok mindennel így van, könyvet is rég olvastam olyat, ami mélyebben megérintett volna. És kezdek azon gondolkozni, hogy ez az én hibám... De biztos nem, vagy ha igen, akkor majd elmúlik egyszer remélem. :)

Van egy dolog, amitől viszont félek, és nem tudom hogyan oldhatnám meg, hogy ne történjen meg. Ez is hosszútávú terv lett volna, de úgy látom nem várhatok annyit, mint amennyit szerettem volna. Az a vicc, hogy azt érzem, hogy mindenki kivárásra játszik, kivéve a gyerekeket. :D De igazából logikus is, nekik nincs 30 évük itt az iskolában, csak 4 vagy 8. Nagyon fura, hogy akik kicsi 9.-esek voltak, mikor elkezdtem tanítani, most ballagtak. Most érettségiztek először olyanok, akiket én tanítottam 3 éven keresztül. Nagyon gyorsan megy az idő.

Ja, és egész jó eredményeink lettek logón, sajna nem jött össze a 20-on belül, de az is jó, hogy bejutottak. :) Ja, és 30-on belül voltak 3-an. :D És elvileg jövőre Scratchben is lehet programozni. Ami elég érdekes lesz... Egyébként úgy tűnik nem playit-en lesz az FLL, tehát ha nem abban az időpontban lesz, akkor mehetnék infoérára. Nagyon hiányzott tavaly. :(

Na mindegy, koncentráljunk a holnapra, nehezen íratok úgy dolgozatot, hogy nincs dolgozat. :D És holnap lesz kórus, megint nem mehetek jógára...

Kórustábor, meg a többi dolog

Nagyon nem azzal kellene foglalkoznom, hogy írok, de úgy érzem, hogy muszáj. Aztán majd rendes leszek, vagy inkább olvasok hajnalig.

Nem is írtam régen, csak múlt vasárnap. Nem nagyon történt semmi és mégis csináltam dolgokat... Igazából nem tudom, csak mentek a dolgok összevissza. Kedden végre volt egy szabad délután, illetve olyan, hogy nem a sulis dolgokkal kellett foglalkoznom, szóval szerveztem más programot magamnak, és egész jól éreztem magam közben. Ettem a központ bisztróban, már nagyon régóta gondolkodom rajta, de sose mertem, most viszont választhattam, hogy bemegyek és ott eszem, vagy az aluljáróban pizzát. :D

Kórus jó volt asszem, már nem nagyon emlékszem, hétfőn és szerdán jógáztam, meg persze tanítottam is, csütörtök vacak volt, mert kitaláltam, hogy majd elkészítem a dolgozatot, meg ki is javítom, aztán tarthattam egyszerre két órát, remek volt. Jó, nyilván csak helyettesítettem, de mellette ott voltak az érettségizők is, és sokan voltunk, és persze helyettesítek, csak elfáradok közben. :D

Próba eleje nem volt jó, mert nem ott voltunk, ahol szoktunk, és szerintem kevesen voltunk, és Viktor nem érezte jól magát, és ettől én se. Nagyon zavar, hogy nem lehet beosztani a szólamokat, mert mindig máshogy vagyunk ott. Most pl tavaszi szél, van olyan rész, ahol 4 szólam a nőikar. És sehogy se jó, mert egyenlőtlen, és ha mindenki ott lesz, akkor még egyenlőtlenebb lesz, pedig előző héten kb egyenletesen eloszoltunk, csak most más emberek jöttek.

Amúgy a vége már nem volt rossz, csak kezdem unni ezeket a darabokat, kb már mindent tudok fejből, és megint kezdjük az "ugye a következő koncerten még nem kell fejből énekelni?" játékot... Szerintem nem vagyok nagyon különleges lény, ha én semmi erőbefektetéssel tudok kb mindent kívülről, akkor a többiek mért nem? Mármint ok, hogy valakinek nem megy bele a fejébe próbán, de akkor az tanulja meg otthon, nem hiszem, hogy olyan sokat kellene tenni érte. Én úgy vagyok vele, hogy inkább ne legyen tökéletes  a szöveg, vagy maradjanak ki hangok, csak énekeljük fejből, mert akkor tudunk Viktorra figyelni. És nem érdekes, hogy akkor a mű csak 80% lesz, de az előadás sokkal több, mint kottával.

Utána nagyon jó volt, már nem emlékszem miért, csak arra, hogy jól éreztem magam.... Pénteken szépen megtanítottam a dolgokat, tartottam előkészítőt, aztán szakkört is, és tegnap volt a verseny, kíváncsi vagyok hogy sikerült a srácoknak. Szépen hazajöttem, és pár órás késéssel megjött Bálint és elmentünk táborba. Végre sikerült elérni, hogy azokkal legyek egy szobában, akikkel szeretnék. Eddig mindig fiú-lány szoba volt, és csúnyán néztek volna, ha én egyedül lányként beköltözöm a fiúkhoz. :D De Hambi átment a lányokhoz, mi meg Nórival a fiúkhoz. :D Szóval így jó volt. :) Most nem maradtunk olyan nagyon későig fönt mint szoktunk. Vittem gitárt, első este gitár volt a program, és végre sikerült elérnem, amit már nagyon régóta akarok, hogy Gábor énekelje el nekem azokat, amiket nem tudok. :D Csak ezt nem lehet így, hogy na ülj le, aztán énekelj, hanem énekeltünk, és ha látott valamit, amit tudtak, akkor énekelték, én meg fogtam az akkordokat, csak a fiatalság ki volt akadva, hogy folyton olyat éneklünk, amit ők nem tudnak. :P Lett is vízhólyag az ujjamon, de úgy kell nekem, vittem pengetőt, használhattam volna rögtön az elejétől. :D

Második este a megszokott program volt, csak most nem én irányítottam a dolgokat, és így kicsit meglepődtem. :D Mármint na... furcsa dolog, mikor valamit így elképzelsz, vagyis nem te, hanem csak úgy eszedbe jut egy helyzet, és hirtelen az van, pedig előtte nem volt ilyen. No mindegy, egészen szép dolgok voltak, és nem volt olyan nagy vita, mint tavaly. Délután hazajöttünk, utána aludtam kicsit, és most még ki kellene javítanom dolgozatokat, de annyira nincs kedvem, hogy az már fáj. :D Az a baj, hogy lesz egy lyukas óra addig, meg szünetek, és nem hosszú, és különbenis még csak egy hete írtuk, simán elég lenne következő hétre.... :D Inkább olvasnék...

28. hét

Alapvetően ez egy jó hét volt, mármint én jól éreztem magam, annak ellenére, hogy tök nagy hülyeségeket sikerült csinálnom. :D Pl összefirkáltam a táblámat tartós filccel, aztán moshattam le... Szóval semmi komoly hülyeség, csak olyan, amire ha picit figyeltem volna...

Na mindegy, végre szép az idő, és világos van, és van szép kék szoknyám, ami mindenkinek tetszik, főleg nekem. :D Ja, nem volt net hétfőtől kezdve, aztán csütörtökön érdeklődtem, hogy mikor lesz, és pénteken lett. lehet, hogy korábban kellett volna érdeklődnöm. :D Csak az ember ugye nem akar gondot okozni... Mindegy.

Mindenki ki volt akadva, tényleg olyanok ezek a gyerekek, mint a függők, pedig nem szoktak órán netezni, vagyis szoktak, de csak akkor, ha épp nem kell nekik semmit... Jajj, na szóval multitaskingban. Mármint a legtöbben, persze van, aki nem.

Kedden megúsztuk egy rövidebb értekezlettel, szóval el tudtam menni kávézni fogadó óra előtt. Aztán mentem próbára, Viktor írt új darabot, az altosok elégedetlenek, de nekem jó ez így...

Lehet, hogy ki fog nyílni az orchideám virága, pedig már gondolkoztam rajta, hogy levágom, mert minden bimbó lehullte eddig. De most van 5, és lehet, hogy nem esik le... Majd meglátjuk, sokat jelentene, ha kinyílna tényleg.

Tervezem a nyarat, elég ügyesen szerintem, vagyis meg merek kérdezni dolgokat, meg merek nemet mondani, meg ilyenek. Érdekes lesz.

Ma szünnapot tartottam, vasárnap van, délután próba volt, tegnap rendet tettem, meg eltettem a télikabátaimat, cipőimet, és kb felkészültem a hétre. Egyébként menne most már készülés nélkül is, elég furcsa. Vagy nem?

Szóval a lényeg, hogy játszottam Mistoryt, a belvárosban kellett sétálni, és feladatot csinálni, aztán ebédeltem, kávéztam, és volt a próba, ami most nagyon jó volt! Végre pörgés volt, és szépen énekeltünk, nem csak próbáltuk kiénekelni a hangokat. Sokat segít, ha a karnagy meg tudja mutatni, hogy hogyan kellene énekelni. :D

Most lehet, hogy még kicsit olvasok, de nem sokat, mert amúgy kicsit már álmos vagyok. És késő is van, mindjárt holnap. És már csak 1,5 hét, és szünet, annyira várom már! :D

Március

Úgy döntöttem, hogy épp nincs semmi nagyon fontos dolgom, és van időm írni. :) Jó rég volt már ilyen, mert nagyon fontos ember vagyok. :P

Szóval csak úgy leírom mire emlékszem az elmúlt hetekből. Első emlékezetes dolog, amiről akartam írni, de aztán nem jött össze, az a 14.-i konfliktus kezelésünk. Igazából titoktartást fogadtunk, szóval nem mondhatok róla semmit, hogy ki mit mondott, de nem is az az érdekes. Tudom, hogy nagyon naív vagyok, de mikor még év elején szó volt arról, hogy lesz valami ilyen, akkor örültem neki, mert nagyon kellene. Aztán mikor kiderült, hogy mikor lesz, akkor már kezdett gyanús lenni, hogy ez így nem lesz jó, de még kicsit akkor is reménykedtem, hogy majd megoldják a kedves szakemberek. Csak már megint nem arról volt szó, amiről kellett volna, mert kit érdekel, hogy a gyerekkel hogyan kezeljük a konfliktust, azt az ember megoldja, és megtanulta az egyetemen, azért tanár. Nekünk az kellene, hogy az egymással való konfliktusunkat kezeljük, de odáig nem jutunk el, hogy kimondjuk, hogy van konfliktus. :D Köszönjük nagyon jól vagyunk, szeretjük egymást, küzdünk a közös céljainkért vannak, közös értékeink, meg minden. Szóval a legvégén, mikor egy szót kellett mondani, akkor igazából azt akartam, hogy csalódottság, de eszembe jutott még egy csomó hasonló szó, pl kilátástalanság, meg ilyenek. De nem mertem mondani. És nem tudom megmagyarázni miért, de nem mertem. Szóval azt mondtam, hogy fáradtság, ami szintén eszembe jutott...

Ja, most erről eszembe jutott az előző hét, akkor amikor értekezlet volt kedden, csak sehova se volt kiírva, igaz, hogy egy hónapja megbeszéltük, és felírtam, hogy lesz, de azért na, legalább a falra fel lehetne írni, hogy hol és mikor lesz. Meg lehetne a naptárakat aktualizálni, hogy az ember tudja, hogy mire számítson. Arra már nem is merek gondolni, hogy esetleg ezt elektronikus formában is lehetne tárolni, hogy ne csak a tanáriból lehessen hozzáférni, hanem otthonról is... Bosszantó, hogy olyan, mintha a 20. században élnénk. És nem csak mi, hanem anyáék is. Csomó totál felesleges feladatot végeztetnek az emberrel, ami ha lenne egy jól működő adatbázis, akkor simán megoldható kellene legyen. Pl mi az, hogy lehet, hogy nem jók az átsorolások, mert a nem tudom hol az alkalmazottak az összes tanárt egyenként léptetik? Erre van egy szabály, hogy az ember 3 évente lép, csak betáplálják, hogy mikor kezdi, aztán ha minősítik, akkor azt is tárolja a rendszer, és lehet automatizálni. Idegesítő.

Meg az is, hogy anyáéknál akik szintén gimnázium, miért tudják megcsinálni, hogy 13-14 nem mennek, mi meg miért nem? Tök jó, hogy ott vagyunk, nyilván nagyon hatékonyan tudunk tanítani ebben a két napban, megéri! Mindegy, ez van.

15.-én teljesítmény túráztam. :) Nagyon jó volt kint sétálni, a gyerekvasút mellett mentünk, hegyre fel, meg le, aztán megint fel. Mondjuk az idő nem volt túl szép, de a társaság jó volt. :) És sikerült időn belül megtenni a távot, mentünk kisvasúttal is, aztán fogaskerekűztem, amit már nagyon régóta akartam. Csak másnap kicsit nehezen mentem a lépcsőkön. :D

14.-én volt Marci szülinap is, kicsit későn volt vége, nem sokat aludtam ezelőtt a túra előtt, nem is értem, hogy ment ilyen könnyen. Ezen a héten infó versenyek voltak, 20-21.-én, szóval egész héten a Megyeribe járkáltam. :D Ma volt eredményhirdetés. 21.-én Föld napja is volt, jó nap volt végülis. Ez az egész hét jó volt eddig.

Ja, eredmény: Lett két második, egy harmadik, és egy első helyezettünk, és a többiek is ügyesek voltak, csak nem lehet mindenki első háromban benne. Azt sajnáltam, hogy táblázatkezelő embert nem találtam, mert összesen 3 ember indult. :D Csak ugye fizika verseny második fordulón voltak azok, akiknek van hajlandóságuk táblázatot kezelni. :D Mindegy, jövőre keresek olyat, aki nem fizika versenyez... vagy még jobb lenne, ha nem szerveznék egymásra az ilyen versenyeket. Ja, és az első helyezett szövegszerkesztő megy tovább fővárosira. :) Meglepődtem kicsit, de nagyon örülök neki. :)

Továbbra is járok jógázni, egészen rendszeresen, járok Viktorhoz is képezni a hangomat, meg most már kb az egész nyári programom megvan, kb végig táboroztatni fogok, izgi lesz. :) A végén az lesz, hogy szeptemberre fáradtabb leszek, mint nyár elején. :D De bízom benne, hogy nem ez lesz a helyzet.

Már megvannak a terveim tavaszi szünetig, már nagyon várom. :D Sok minden lesz még addig, Kisinóc, Logo döntő, Fővárosi verseny, fogadó óra, meg kiválóságaink díjakra való felterjesztése értekezlet. Valamikor júniusban fogunk énekelni az ifjú zenebarátokkal, már nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek kicsodák, mert hogy én nem fogok fellépni ifjú zenebarátok álnéven, az biztos. :D

Szakkörön próbálom programozni tanítani a mindenféle gyerekeket, és annyira jó ilyen értelmesen csillogó szemeket látni! :D Meg értelmes kérdésekre válaszolni, és megnézni, hogy mit kezdenek azzal, amit én mondok nekik, és annak is nagyon tudok örülni, mikor adok egy leírást, és megértik, és ez alapján csinálnak valami programot. Az meg vicces, mikor pont olyan programot csinálnak, mint én ennyi idősen, akkor mindig tökre meghatódom. :P Nagyon sajnálom, hogy engem 7.-es korom után senki nem tanított programozni, csak egyetemen. Csomó év kimaradt. :( Csak az a nagyon nehéz, hogy olyan különböző szinten vannak, hogy nem tudok egységesen feladni egy feladatot, és nagyon meg kell gondolnom, hogy most mit csináljak velük, amit kb mindenki megért. Na mindegy, izgalmas dolog, de azt nem sajnálom, hogy ma eredményhirdetésen voltam, és nem kellett ezen gondolkoznom. :D Néha elfáradok. :)

És a legjobb, hogy tavasz van. :) Ma nagyon szép idő volt, meleg volt, és sütött a nap, lehetett vékonyabb kabátban menni, szóval ettől még jobb lesz az ember kedve. :)

Szünetben egyébként megint kell csinálnom egy tanmenet összegzést, hogy mire lesz idő és mire nem. Nagyon kevés hétfő lesz, úgyhogy lehet, hogy kicsit módosítanom kell az eredeti terveimen. Ráadásul hétfőnként valahogy nincs net, és nem kell mindig, de néha jól esne, ha lehetne prezentációhoz képet keresni. Meg azt is meg kell néznem, hogy mennyi jegyet kell még kiosztogatnom...

Most asszem rendes leszek, és kijavítom a dolgozatokat, ha már írattam őket, aztán lehet, hogy átgondolom még a hétfői könyvtárazást is. De lehet, hogy inkább alszom. Attól függ.

Értelmetlen

Az a baj, hogy nem döntöttem még, hogy mit akarok, és akkor néha így cselekszem, néha meg úgy. Próbálom azt, hogy minden egyszerre menjen, és akkor  tényleg megy minden egyszerre, csak nem olyan iramban. És általában mindig van valami, ami éppen fontos, és akkor azt gyorsan megcsinálom, csak néha úgy vagyok vele, hogy a felesleges izék elveszik az időmet. Pl mikor azon gondolkozom, hogy mit kellene technikából tanítanom, ahelyett pl megoldhatnék programozási feladatokat, és akkor nyugodt szívvel feladhatnám a gyerekeknek. Baromi  érdekes érzés, hogy saját maguktól kérdeznek értelmes dolgokat, és nem olyat, amit már elmondtam, és látom rajtuk, hogy értik is, amit mondok.

Most a legújabb, hogy megyünk kerületi versenyre, már van 3 jelentkező. :D Összesen 10 hely van, kíváncsi vagyok, hogy mennyien lesznek. Az a bajom, hogy az ügyes programozóim nem feltétlen ügyes szövegszerkesztők, és nem tudom, hogy akarom-e rábeszélni az ügyes szövegszerkesztőket arra, hogy jöjjenek. Meg nem is biztos, hogy lehet. :D

Nem tudom mikor írtam legutóbb... tutti, hogy csütörtök előtt. Ez a hét rohadt fárasztó volt. Értem én, hogy tartsuk meg az összes órát, de 4 nap egymás után rövidítetten fárasztó. Akkor már lehetett volna úgy, hogy mindenkinek elmaradnak a 6.-7. órák. Mikor elkezdtem dolgozni, akkor úgy volt. Mindegy.

Ja, és biztos én vagyok a nagyon figyelmetlen, de nem emlékszem, hogy mikor beszéltük meg, hogy március 14. délután valami  rendezvény lesz. Csak akkor ilyen esetekben ezt fel lehetne tüntetni a tanáriban kifüggesztett naptáron, előre. Mert nincs rajta amúgy... Mindegy... Biztos remek lesz egyébként, már nagyon kíváncsi vagyok. :D

Na, szóval csütörtökön értem el azt, hogy elegem van, és nem úgy, hogy ez így eszembe jutott volna, csak teljesen elkeseredtem. Kb ok nélkül. És úgy nehéz megvigasztalódni, hogy igazából nincsen semmi baja az embernek, mert akkor az nem fog elmúlni. Mondjuk hétvégén kialudtam magam, az jót tett. :) Csak az a rossz, hogy az ember akar valamit, és tudja, hogy mit akar, illetve mondjuk kb tudja, és halad is valamerre, csak nem biztos, hogy jófelé. Meg az se biztos, hogy valaha sikerül odaérni... a valahova, ami igazából nem is egy végcél. :D Mert igazából nem tervezek sose megállni... Na mindegy. :D Bonyolult, nem is értem mi a bajom, meg van-e bajom. :D Mondjuk azt, hogy nincs.

Pénteken megint voltam Viktornál ének órán. Mondjuk kicsit nem voltam ugye jól, szóval voltak fura dolgok benne. Anyáék elmentek Belgrádba Balit nézni, ahogy fut, szóval csak a Tomi volt itthon néha, de nem sokat. Meg én sem.

Próba előtt vásároltam, meg ma délelőtt is, csak tudnám, hogy az óráimra ki fog helyettem felkészülni. :P Na jó, igazából most programozás és prezentáció van, az meg megy kb fejből. Igazából minden megy fejből, csak ha van kedvem, akkor kitalálok ilyen röpdolgozatokat, amiket aztán lehet javítani...

Amúgy most nem volt jó a próba, szólampróbán állandóan megálltunk, és szöveggel mondogattuk, és az unalmas, meg ez a tétel nem annyira tetszik, mint az előző. De most már hamarosan jön a Te Deum. :)

Na, abbahagyom, nincs kedvem többet írni, ez is gondolom tök értelmetlen, de mindegy most már. :D

Ja, és még annyit, hogy szomorúságra az a legjobb, ha az ember érzi, hogy valamit tud, pl elsőre megold egy logo országos 9-12-es listás feladatrészt. De úgy elsőre, hogy teszt nélkül, beír egy kódot, már az is meglepő, hogy lefut, és mikor keresné a hibát, akkor rájön, hogy ez így jó. :D Vicces... :D

Február vége

Na, írok. Szerintem nagyon nagyon régen írtam, de már igazából nem emlékszem.

Szerencsére mindjárt vége van a februárnak, ez az egyik legrosszabb hónap... És majd lesz tavasz, meg minden, és napsütés, az nagyon jó lesz végre.

Nagyon sok minden volt, és most nem fogom leírni szerintem, annyi időm azért nincs. Most kicsit kezdek jobban lenni, így valahogy nagyon beleuntam már ebbe a télbe, és totál motiválatlan voltam bármi iránt. Na jó, a jóga iránt, a finom ételek, meg korizás irányában volt motivációm, de ilyen tanítás, meg kórusok, meg ilyenekhez, nem éreztem nagy kedvet. :P Persze azért csináltam mindent szépen rendesen, csak na. :D

Most viszont több dolog is történt, és így kezdek gondolkodni ilyen dolgokon. :D Pl tavasz lesz, és meleg. :D És megvan a logó eredménye. :) És igen érdekes. Illetve... Szóval azok jutottak a középdöntőből az országosba, akik járnak rendszeresen szakkörre. Pedig már kezdem azt érezni, hogy totál felesleges, mert úgyis csak bejönnek, aztán mikor nem figyelek, akkor játszanak. De úgy tűnik, ragad rájuk közben valami. :D Szóval örülök neki nagyon, kíváncsi vagyok országoson mit érnek el. Majd áprilisban lesz.

Aztán van gólyatábor témapályázat, az is érdekes, meg szaktáborba is lehet már jelentkezni. Nagyon örülök, hogy vannak, akik tavaly is voltak, és akarnak jönni megint. Annyira szeretném jól csinálni, és néha kicsit elszomorodom, hogy ennek ellenére mégse sikerül, vagy úgy érzem, hogy nem sikerül. Na mindegy, azért érzek fejlődést magamon.

Az utolsó dologról inkább nem írok, mert az... Nem titok, meg írhatnék róla, csak nagyon terv. Szóval valaki mondott valamit, és erről eszembe jutott valami, hogy mit lehetne, csak még kell hozzá valamennyi idő. Már kezdem látni, hogy mi hiányzik, és hogy honnan tudnám ezt talán pótolni. Pénteken mikor jöttem haza, akkor tisztára úgy éreztem magam, mint valami összeesküvés résztvevője, nem tudom megmondani, hogy miért. És az a legjobb, hogy valakivel valamit meg lehet beszélni, úgy, hogy én mondok valamit, és ő is mond valamit, és egymásnak válaszolunk, és elgondolkodunk azon, amit a másik mond. :D Persze ehhez az kell, hogy az ember ne értsen teljesen egyet a másikkal, mert amúgy nem lehetne... mindegy, nem tudom elmondani igazából amit akarok. :D

Este voltam színházban, az is jó volt. Olyan érdekes, hogy mennyi mindent kell tudni egy színésznek, énekelni, meg táncolni, meg mosolyogni közben. És voltak jelmezek, meg karmester, meg ki voltak festve... Na mindegy, tetszett. És közben rájöttem, hogy szeretnék megtanulni ilyen... nem is tudom milyen szót tudnék mondani rá. Szóval úgy énekelni, hogy ilyen mély hangon, de magasan. Ilyen vadul. De pontosan tudom hogyan nézne rám a Viktor, ha megmutatnám neki, hogy mit szeretnék. :D

És azt szeretném, ha minden téren olyan határozott elképzeléseim lennének, mint a munkámban. Illetve azt szeretném, ha kitalálok valamit, akkor tudjam hogyan kell csinálni, hogy az legyen, amit akarok. Vagy legalább legyen ötlet, amit ki tudok próbálni, aztán max nem megy, és akkor újabb ötletem lesz, és kipróbálom azt is.

Még az énekel az országról akarok írni. Szóval Budavári Te Deum lesz, és úgy érzem egyik kórussal se fogjuk a közeljövőben énekelni, én meg szeretném. Most még a Rossini darabot tanuljuk, és tök jó, hogy nem én tudom a legjobban, és ott egy csomó ember, és nem kell semmivel se törődni, mert úgyis jó lesz. Amúgy most ezt a fúga részt tanuljuk, és tök nehéz együtt énekelni, szóval van benne kihívás, és nem csak annyi, hogy tiszta legyen, és szép, és kívülről menjen, hanem koncentrálni is kell hozzá. Mondjuk nekem kicsit kevés az énekléssel töltött idő, lehetne kevesebb szünet. :P Plusz mindig rá kell döbbennem, hogy milyen szerencsénk van, hogy a Viktor ilyen nagyon szépen énekel. :D

Na jó, most már kb másfél órája pihenek, ennek nem lesz így jó vége. :D

Második félév első hét

Na, megint szerdán írtam volna, de inkább elmentem jógázni. Pedig az időjárás nagyon nem olyan volt, meg igazából semmi nem olyan volt. Ez volt az a helyzet, hogy mindenhol villogott a "ne menj ma jógára" felirat, de azért elmentem, és nem is ázott be a cipőm, szóval végülis nem volt rossz. :)

Hétfőn természetesen nem volt internet, plusz még helyettesítenem kellett a 6.-osoknál, vagyis így dupla infójuk volt tulajdonképpen, és kicsit nem éreztem jól magam ebben a helyzetben. Na mindegy, majd megtanulom hogyan kell ezt csinálni. Tartottam szakkört, voltam jógázni, aztán kedd lett, és lett net is, aztán tönkrement megint a gépem, bár az lehet, hogy szerdán volt... Aztán megjavítottam, nagyon profi vagyok. :P

Délután értekeztünk, és nagyon rossz, hogy nem szólhatok bele. Vagyis nyilván beleszólhatnék, csak ha mindenki beleszól, akkor sose megyünk haza. Meg asszem költői kérdésekre akarnék válaszolni. Hogy miért romlik le 5.-ről 12.-re a gyerekek átlaga? Erre én tudom a választ, igazából ez szerintem valamennyire természetes is. Meg hogy hogyan fognak ezek a gyerekek leérettségizni? Hát hogyan? ahogy mindenki leérettségizik, ahogy én is leérettségiztem, pontosan ugyan úgy fognak leérettségizni. Töriből és fizikából is, meg mindenből. Mi is nagyon le voltunk maradva mindenből, de megoldottuk...

Az a bajom ezekkel az értekezletekkel, hogy valahogy mindig ilyen szervezési dolgokról van szó, és azon vitázunk.Ráadásul ezek gyakran nem is érintik a legtöbb gyereket. Vagy ha érinti őket, valahogy nem olyan fontosak szerintem. És a fontos dolgokról meg semmit se beszélünk. Pl tök jó lenne megbeszélni ilyenkor a jövő félévben levő programokat, meg hogy milyen dolgokat fogunk csinálni. Tudom, hogy van egy naptár, de valahogy nem vagyok benne biztos, hogy azok teljesen hitelesek.

Na mindegy, majd egy idő múlva kiderül, hogy mi hogy lesz, aztán ha nem tetszik, akkor max keresek valami mást.

Azt érzem, hogy valami nem megy a kommunikációval... Jó, nyilván nekem sem, de mintha a többi ember se beszélne egymással. Vagyis de, beszélnek, csak mindenki olyannal, akivel egyetért, vagy ha nem értenek egyet, akkor olyan témáról beszélnek, amiben mégis egyetértenek. Mondjuk nem tudom, hogy ez így van-e, de ez az érzésem. És sose dolgoztam másik helyen, de így a munkaközösség szó alapján én tök mást gondolnék ennek az egységnek a működéséről. Azért lenne nagyon nagyon jó, ha matekot is taníthatnék, mert akkor egy ilyen laza mozdulattal átállnék a matek-fizikás munkaközösséghez a "mi munkaközösségünk"-ből. :D

Hat körül félbehagytuk az értekezletet, majd márciusban folytatjuk. Ilyenkor amúgy tök bizonytalan vagyok mindig, mert meghallgatom az összes ember véleményét, és valahol mindenkinek igaza van végülis... Meg hogy most akkor mi is a célunk. De ez így tanítás közben helyre szokott állni. Főleg szakkörön. Most kezdem igazán megérteni amiket a Berkes mondott akrón.

Szerdán is helyettesítettem, ötödikeseknél, szóval elhúztuk az infót két órára, és mindenkinek volt ideje nyugodtan mindent leírni. Tök érdekes, hogy néha véletlenül rájövök, hogy mivel tudok munkára bírni egy gyereket. Pl hogy írhat írógépen, és nem billentyűzeten. És akkor a 10 sor helyett ír 20-at... Néha meg nem jön össze, ez van. :)

Csütörtökön nem volt semmi délelőtt. Egyre többen jönnek rá, hogyha érettségizni akarnak infóból, akkor nem árt gyakorolni, szóval most már nem nagyon van lyukas órám, mert mindig jön valaki gyakorolni. :) Vagy csak random beszélgetni. :D Egyébként ma vettem 30 éves táboros Babits firkákat. Az első bekezdés nagyon tetszik, azzal így egyet tudok érteni. Jobban mint azzal, hogy az iskola feladata az alapfeladatok ellátása, és azon felül ha akarunk csináljunk valamit, de inkább maradjunk nyugton. :D Az alapfeladat meg az, hogy tartsuk magunkat a tanmenethez. :D

A próba jó volt, nagyon szép új darabokat énekelünk, szerencsére pont az van, mint eddig, nem nagyon változtak a dolgok a minősítő miatt. :) Pedig egy picit féltem... De nem kell félni. És már hozzá kellene kezdenem a dolgokhoz, amit akarok csinálni, és már nagyon rég halogatom, pedig jobb volna, ha túl lennék rajta.....

Szóval ennyi. Holnap bál lesz, csak nem tudom miben menjek, már nagyon izgulok milyen lesz! :) Jövő héten meg farsang, azt is nagyon várom már! :)

 

Jóga, meg ilyenek

Arra jöttem rá, hogy viszonylag nehéz lesz internetes keresős dolgozatot íratni, ha nincs internet. :D

Múlt hét szerdán akartam írni, és már el is kezdtem, de rájöttem, hogy kb semmi jót nem tudok írni, csak nyafogok megint, annak meg nem sok értelme van. :D Ez van, ezt hozza ki belőlem az osztályozó értekezlet.

Elkezdtem jógára járni múlt hét hétfőn, amit elég hülye dolog, vagyis.... Szóval most a hétfőm úgy néz ki, hogy hazajövök suli után, eszem, megyek rögtön szakkört tartani, hazajövök, átöltözöm, és megyek jógázni, és hazaérek mondjuk kilencre. Az a vicces, hogy egyáltalán nem bánom ezt, valahogy így felfrissít. Szerdán is van, de ugye múlt héten ne tudtam menni, mert akkor fejeztük be az osztályozót, mikor indulnom kellett volna, és akkor még kellett boltba menni, meg nem ebédeltem... Pedig úgy volt, hogy egy órával korábban végzünk... Na mindegy, mindent megtárgyaltunk. Vagy nem, de mindegy. :)

Volt felvételi, még múlt szombaton, aztán nem csináltam semmit. Előtte pénteken meg felléptünk, egész jó volt, csak picit kevesen voltunk. Kedden elkezdtük a repertoár darabokat tanulni... Ok, nem kellene ezen idegesítenem magam, igaza van Viktornak. Csak mikor jöttem haza valamelyik jógáról, akkor belegondoltam, hogy ez milyen jó nekem, és hiába van tök késő, fel vagyok töltve, és lelkes vagyok, és régen kórussal is ez volt, és KVVK-val még kb most is ez van, bár decemberben már néha nagyon elegem volt, és csak mérges lettem tőle, nem lelkes.

Vasárnap színházban voltam, nagyon tetszett, igazából lehet, hogy többet kellene ilyen cuccokra mennem. Ja, csak kicsit a végén szomorú lettem, illetve nem a végén, hanem közben, csak akkor nem akartam sírni, inkább hazafelé. :) Viccesen jöttem, mert 220-al, aztán 126A-val, ja és közben csomót gyalogoltam.

Múlt hét csütörtökön nem volt net, és pénteken sem, ami akkor nem volt gond, de most hétfőn az lesz, mert gyakorlatilag az összes órámra kellene. És nem tudom lesz-e, így aztán mindenből kétféle dologgal kellene készülnöm, amihez nincs sok kedvem. :D És akkor így tartsam magam a tanmenethez! :D

Most pénteken volt a Logo verseny 2. forduló, elmentünk jó messzire, IKEÁztam, ha már ott voltam, persze ettől megint nem lett jó kedvem, mert nincs helyem ahova ilyen jó cuccokat vehetnék. :D Viszont finomat ettem, aztán kávét is ittam, míg a gyerekek logóztak. Olyan vicces, kijöttek, és az összes egyszerre mondta, hogy mit csinált, mit nem csinált, és a többi. Kíváncsi vagyok, lesz-e olyan, hogy lányok is jönnek velünk. :)

Pénteken koncerten is voltam, na, az is elég érdekes volt. Aztán még Bálinttal kicsit beszélgettem. Illetve nem is kicsit. Nem tudom hogy lenne ez jobb, és tudom, hogy ez totál nem az én dolgom, de közben meg mindig azon gondolkozom, hogy az ilyen gyerekeknek, mint pl a Bálint vagy a Dávid, hogyan lehetnek jobbat tenni, mármint nyilván nem 25 éves korukban, hanem míg hozzánk járnak suliba.

Na jó, csinálom a dolgomat.

0.346 mp